Minden bizonnyal 2019-ben sem ér véget a magyar bérrobbanás, hiszen a keresetek további emelkedését támogatja a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi, 8-8%-os emelkedése, valamint az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac (munkaerőhiány) is felfelé tolja a béreket. Igaz, az emelkedés kissé lassabb lehet, mint 2018-ban volt, ráadásul a korábbi éveknél várhatóan magasabb infláció miatt a reálkeresetek még lassabban nőhetnek.
Várhatóan átlépi a 200 ezer forintot jövőre a garantált bérminimum összege, míg a minimálbér 150 ezer forintra nőhet, ha a héten egyeztető munkaadói és munkavállalói oldal nem tud erről megegyezni és a kormány veszi kézbe az ügyet - értesült több forrásból a Magyar Idők. Ezek az összegek és így a minimálbéremelés mértéke (8,7%) nagyon hasonlóak ahhoz, mint amelyek már szeptember végén megjelentek értesülésként a sajtóban.
A szociális partnerek nem tudtak megállapodni a 2019. január 1-jén hatályba lépő minimálbér és garantált bérminimum mértékében, elképzelhető, hogy jövő héten szerdán a kormány határoz a béremelésről - összegezték a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői a csütörtöki tárgyaláson történteket.
Továbbra sincs kormányzati álláspont a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének jövő évi mértékéről, mivel a legalacsonyabb kötelező keresetekről először a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek kell tárgyalniuk - értesült kormányzati forrásokból a Magyar Idők.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a munkaügyi hatóságokkal közösen ellenőrzi azt, hogy a munkáltatók januárban a szabályokat betartva jelentették-e be dolgozóikat - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az adóhivatal, illetve a kormányhivatalok munkaügyi szakemberei azt vizsgálják, hogy dolgozók megkapták-e a 8 százalékkal megemelt minimálbért, illetve a 12 százalékkal magasabb összegű garantált bérminimumot.
Nem volt meglepő a Coop vezérének tegnapi bejelentése, miszerint a jelentős béremelést nem bírják a boltok. Zs. Szőke Zoltán azzal viszont nagyot robbantott, hogy a munkaerőhiány és a garantált bérminimum jelentős emelése miatt nem fognak kinyitni hétfőnként egyes üzletek.
A turizmusiparág mintájára az országosan kötelező bérminimumnál jóval magasabb fizetésekről állapodna meg a kiskereskedelmi szektor szakszervezeti oldala. A munkaadó oldal szerint a kormány segítsége nélkül erről nem fognak tudni megállapodni - írja a Magyar Idők.
2017-ben 23-25 százalékkal növekszik az Obi összes áruházi dolgozójának fizetése, ami azt is jelenti, hogy a bérfejlesztés a barkácslánc minden dolgozója esetében leköveti a garantált bérminimum növelésének kötelező mértékét. Két éves távlatában az Obi mintegy 44 százalékkal emelte az alkalmazotti fizetéseket, ezzel a hazai kiskereskedelmi láncok közül rekordernek számít - írja a Napi.hu.
A diszkontokat leszámítva több áruházláncnál is feszültséget okoz a garantált bérminimum januártól esedékes 25 százalékos emelése. Azoknak ugyanis, akiknek eddig is magasabb volt a fizetésük a kötelező minimumnál, egyes cégeknél egyelőre nem rendezik a jövedelmét - írja a Magyar Idők.
Az idei 22 ezer forint körülről jövőre 32 ezer forint körülre, azaz 45%-kal nőtt a teljes munkaidőben dolgozó közfoglalkoztatottak nettó bére és a minimálbér nettója közötti különbség - hívja fel a figyelmet a karácsony előtt megjelent kormányrendelet alapján a mai Magyar Nemzet. A cikk szerint a kormány tudatos döntése, hogy a normál foglalkoztatás minimálbérétől elmarad a közmunkás bér jövő évi emelése, hogy ezzel is a munkaerőpiacra tereljék a közfoglalkoztatottakat, de kérdéses, hogy ez az ösztönző a résztvevők nagy részénél mennyire működik majd.
Mintegy 1100 milliárd forintnyi összeget biztosít a recesszió szélén táncoló ország.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mélyen átéli a szolidaritást a beteg és szenvedő emberekkel.
Trump pártját is megosztotta a pénteki csörte Trump és Zelenszkij között.
Mit jelent az áfa-visszatérítés?
Kurucz Péter, az EY biztosítási szakértője volt a Portfolio Business podcast vendége.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
